A Független Rendészeti Panasztestület sajtótájékoztatót tartott 2008. október 21-én Budapesten. Dr. Juhász Imre elnökhelyettes hozzászólásában az alábbiakat szögezte le:

A 2006. szeptember-október hónapokban hazánk fővárosában tapasztalható tömeges rendőri brutalitás számos emberi jogi problémát vetett fel. Ez, illetve ennek megismétlődése egy jogállamban megengedhetetlen.

Sajnos a Panasztestület hatáskörébe tartozó tömegoszlatásos ügyekben azt kellett tapasztalnunk, hogy pl. a 2008. április 11-i tömegoszlatások kapcsán a rendőrség fellépése kapcsán megállapított súlyos alapjogsérelmek mindegyikére elutasító válasz érkezett az Országos Rendőrfőkapitány úrtól.

Megjegyzendő, hogy ezek az ügyek az un. spontán tüntetések fogalmi körébe tartoztak. Ezek kezelésére azóta választ adott az Alkotmánybíróság 561/B/2002AB határozata. Tekintettel arra, hogy a közelgő ünnep kapcsán várhatóan az előzetesen bejelentett utcai rendezvényeké lesz a főszerep, ezen kérdéssel, most részletesen nem kívánok foglalkozni.

A ma már több mint 40 európai országot - így Magyarországot is - tömörítő kormányközi szervezet (Európa Tanács) égisze alatt született Emberi Jogok Európai Egyezménye /Magyarországon kihirdette az 1993. évi XXXI: tv./ 11. cikke kimondja: "1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához...,"

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (Strasbourg) gyakorlata nem határozza meg pontosan a békés cél jelentését. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a Bíróság konkrét ügyben (Ezelin v. France), kimondta: "a magánszemély az elszórtan előforduló, a tüntetésben résztvevő más személyek által elkövetett erőszak vagy más büntetendő cselekmények eredményeképpen sem szűnik meg élvezni a békés célú gyülekezéshez való jogot, amennyiben szándékai vagy magatartása békés marad."

Ki kell ugyanakkor emelnünk, hogy a gyülekezési jog nem csak statikus, helyhez kötött gyülekezés jogát jelenti, mint amilyen a hagyományos tüntetés vagy az egyre divatosabb ülősztrájk. A gyülekezési jog magában foglalja a nyilvános felvonulást is. Ami az állam feladatait illeti, az nemcsak abból áll e téren, hogy biztosítja a részvétel jogát. A Rendőrségnek kifejezetten védenie kell a gyűlésen résztvevőket, beleértve, például az esetleges ellentüntetők, rendbontók, garázda elemek távoltartását vagy saját rendvédelmi szerveinek féken tartását is.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. tv.) kimondja: "62. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását."

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint: "Az Alkotmánybíróságnak azon álláspontja, hogy az államot pozitív kötelezettségek is terhelik az alapjogok biztosítását illetően, már ítélkezési gyakorlatának korai szakaszában kialakult. A 64/1991. (XII. 17.) AB határozatában például az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az állam kötelessége az alapvető jogok tiszteletben tartásában "nem merül ki abban, hogy tartózkodnia kell megsértésüktől, hanem magában foglalja azt is, hogy gondoskodnia kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről"

Ebből az is következik, hogy a hatóságnak szükség esetén akár erő alkalmazásával is biztosítania kell a jogszerűen tartott gyűlések lebonyolítását, illetőleg meg kell akadályoznia, hogy azt mások megzavarják.

Ennek az állami kötelezettségnek ad törvényi kifejezést többek között a Gytv. 11. § (2) bekezdése, illetőleg a Btk. 228/A. és 271/A. §-ai. De ezt fejezi ki a Gytv. 1. §-a is, amikor azt nyilvánítja ki, hogy "az állam biztosítja a békés gyülekezés jogának zavartalan - más szavakkal kifejezve: mások által nem megzavarható - gyakorlását." /55/2001. (XI. 29.) AB. Határozat/.

Ez a tágabb értelemben az államra háruló kötelezettség egyébként az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából is egyértelműen kitűnik. Ennek alapján: a hatóságoknak kötelessége olyan intézkedések meghozatala, mely a törvényes tüntetések tervezettek szerinti lefolyását biztosítani tudja és minden állampolgár biztonságát garantálja. Megjegyezzük, hogy az Alkotmánybíróság fent hivatkozott 55/2001. (XI. 29.) AB. Határozatában utal az Európai Emberi Jogi Bíróság 1988. június 21.-e - a Plattform ärzte für das Leben vs. Austria - Plattform "Ärzte für das Leben" c.Autriche - ítéletének kihirdetése - óta fennáll, fent vázolt töretlen ítélkezési gyakorlatára is.

Összefoglalás

Dr. Juhász Imre elnökhelyettes véleménye szerint a rendőri szervek kiképzési, irányítási rendszerét át kell alakítani. Nem lehet nélkülözni a rendőri vezetők, a parancsnoki és legénységi állomány vonatkozásában az országot kötelező, emberi jogi tárgyú nemzetközi egyezmények, az európai uniós normák, az alkotmányos szabadságjogok megismertetését.

A fentiekből következően így kerülhető el, hogy a rendőrség elszigetelt rendbontás esetén feloszlassa a teljes rendezvényt és az oszlatás, mint intézkedés mögé bújva kergetőzzön az utcákon potenciális bűnözőnek vagy szabálysértőnek tartva mindenkit, aki a környéken jelen van, akár akart gyülekezési jogával élni, akár nem - mondta Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese.



írta Frigyesy Ágnes




forrás: Nemzeti Hírháló





[HUNSOR medencefigyelő - ® HUNSOR -]

» vissza a HUNSOR honlapjára